"Nincs út, amelyik gyorsabban vezetne el a lélek öntisztulásáig, mint amikor az ember áttekint a saját múltján".

Ezt a posztot (bejegyzést) kedves és általam nagyrabecsült blogger-társamnak ajánlom: VicGilsonnak, aki a szintén spirituális tartalmú spiritus.blog.hu -n publikál. Őszinte öröm tölt el, mikor írásait olvasom, s kimondhatatlan büszkeség, mikor kommenttel illleti soraimat. Ő írta előző bejegyzésem után, hogy kíváncsian várja a folytatást.

Kalandos sorsú Dédnagymamámat egy másik kedves kommentelő "korai Forrest Gump"-nak nevezte, mely rettentő találó! :o) E folytatás - szokás szerint - nem lesz könnyen elérhető. Csak az olvashatja el, aki tényleg "mélyre ás". Mélyről jött ez most belőlem is, s ezt most igazán nem a szentimentalicitásra való törekvésem miatt mondtam ezekkel a szavakkal.

Magam se hittem volna, de képessé váltam szeretni. Fájdalmas érzés, hogy e szónak is létezik ma már egy "lebutított verziója". Sokakban visszatetszést kelt, "csöpögős" dumának tartják, ha erről van szó, holott a szeretet minden létezés alapja. (Ismét) Első mesterem szavai jutottak eszembe: amikor felvetődött, vajon mi tartja a bolygókat körpályán... azt mondta, a szeretet tartja össze az egész univerzumot. Mert mi más???

tovább...

(photoshop illusztrció: ZKB)