Laár Andrással már régóta barátok vagyunk. Egy „Balatoni nyár”-on találkoztunk először személyesen, amit közvetlenül követett a KFT 1991-es „búcsú”koncertje a Közgázon, ahol Marx Károly pulpitusról nézhette végig a műsort, melyért gyerekkorom óta rajongok. Számomra azért is emlékezetes ez a koncert, mert a közönségben találkoztam azzal az emberrel (Csiga Sándorral, akiről hamarosan írni fogok), aki által életem első munkahelyére rátaláltam: újságíró lettem a HELLLO magazinnál. De ennek már 17 éve. A minap felhívtam és felkerestem Andrást otthonában.

Hosszas zölddel körülvett autóút után Klastrompusztán vagyunk, a Pilis lábánál, Kesztölctől 3 kilométerre. Erdőligetben ülünk, hangos madárcsicsergés hallik. Míg a 9 éves Laár Ambrus a barátságos kis erdőszéli házikóban repülős sárkánnyal játszik számítógépen, mi hárman, András, Laár Györgyi és jómagam vígan lakmározzuk a töklevest és a tofusalátát pörkölt zöldségágyon, ami valami elkápráztató íz-orgia. Sokadszorra jövök rá: a vegakaja nem is rossz! Kis pihi után kiülünk a kertbe beszélgetni. András! Melyek a Téged mostanában leginkább foglalkoztató dolgok?

Négy jelentős dologban vagyok benne. Az első a KFT zenekar, amelyet illetően ugye 1981-ben alakultunk, s 1991-ben kivettünk egy 10 éves szabadságot, melynek során csak néha-néha találkoztunk. Nagyritkán egy-egy fellépésre is elragadtattuk magunkat, de egyébiránt mind a négyen, Bornai Tibi, Márton Andris, Lengyelffy Miki, s persze én is a saját dolgainkkal voltunk elfoglalva. 2001 óta azonban ismét rendszeresen koncertezünk, új számokat írunk, lemezeink jelennek meg. Egyelőre a nyári turné számait állítjuk össze régi számokból, azonban június vége felé elkezdünk dolgozni új lemezünkön.

A második fontos a Laár pour Laár produkció, akikkel éppen most fejeztük be az első évadot a nagy sikerű „Két férfi, egy nő, meg egy férfi” című műsorunkkal a Fővárosi Bábszínházban. Az ország szinte összes nagy színházába meghívtak minket, így a Pécsi Nemzeti Színházba is, s mindenhol teltházas óriási érdeklődés övezte kivétel nélkül. A közönség véleménye szerint ez a legjobban sikerült estünk. Nekem is óriási energiákat ad – nem elvesz, hanem feltölt.

A harmadik a spirituális érdeklődésemből fakadó tevékenységek köre. Elsőként említeném a Tündér Tantra Kört, amellyel már négy éve folyamatosan találkozunk. Ezt én hoztam létre, azért, hogy az engem érdeklő dolgokat átadjam azoknak, akiket szintén érdekel. Hétfőnként este 7-10-ig úgy oszlik meg, hogy először van egy előadás, vagy buddhista filozófiáról, vagy Ji-Csingről, vagy Tarot kártyáról, vagy más spirituális témáról.

Volt, hogy vendéget hívtam, például Tarr Bence kultúrantropólógust, vagy Burghardt Pál buddhista jógit, szerzetest, vagy Bagdi Bellát, aki az emberek teremtő erejével foglalkozik, gyakorlati, a hétköznapi életbe beépíthető módszereket ad át azoknak, akik maguk akarják irányítani saját fejlődésüket, …és még sokan mások is jöttek. A második órában általában énekeket tanulunk, illetve gyakorlunk és a harmadik órában pedig egy szertartást tartunk, bádzsánokat éneklünk. Ez a harmadik rész növekedett fel mostanra odáig, hogy minimális beszéd van és csak éneklünk.

Rájöttünk ugyanis arra, hogy csak ezt van értelme az életben, a spirituális éneklést, ezek közül is kiemelném a hindu nyelvű badzsanokat, amelyeket a guruk írtak, tehát szent énekek, melyeket megvilágosodott emberek által írtak, s amellyel az ő Isten-élményét mondja el. Ezek olyan erővel bírnak a mi előadásunkban is, hogy ténylegesen gyógyítók! Úgy tűnik, hogy olyan áldás van ezeken a szent énekeken, hogy voltaképpen mindegy is, hogy ki használja őket, benne van az isteni szeretet és áldás.

Ezen kívül különböző meghívásoknak is szívesen teszek eleget, zenéltem már jóga körökben, javas ünnepeken. Ilyenkor egyéb zenéimet is előszedem. Szoktam játszani a misztikus tündérfuvolámmal, a tündér-citerámmal, vagy éppen gitározom. Évek alatt írtam több badzsan-szerű dalt, magyar szöveggel. 

Szintén ide tartozik, hogy nemrég egy pszichiáter barátom kérésére egy konferencián orvosoknak, pszichiátereknek 40 percben előadtam egy humoros blokkot és a hozzá tartozó filozófiai fejtegetést a humor gyógyító erejéről, s ennek hatására ez a pszichiáter barátom be akar vonni terápiás munkába.

Negyedik lényeges pontja az életemnek az írás. Első, L’art pour L’art című könyvemet már harmadszor adja ki a kiadó, ezúttal bővítve – és óriási érdeklődés övezi. A Csőevő duhajka meséi című hangos mesekönyvem most jelent meg, melyben saját előadásomban olvasok fel a már megjelent hasonló című könyvemből. Tervbe van véve egy mozifilm a L’art pour L’art társulattal, aminek a forgatókönyve már kész van.

- Hogy fér össze a spirituális életeddel, a badzsanok “komolyságával” Besenyő Pista Bácsi idétlenkedése, a pajzán, a jóízlés majdnem minden határán túlmenő verseid, a KFT számok morbidsága, polgárpukkasztása?

A kettő csak együtt fér meg. Ha nem volna bennem a lelki rendezettség, melyet például a jógagyakorlatokkal, spirituális énekekkel teszek magamévá, csak öncélú hülyéskedést tudnék produkálni, ami szétesne, nem volna, mi táplálná. Ha pedig csak merev arccal jógáznék és azt kommunikálnám, hogy a szellemi utat komolykodva kell csinálni, akkor is borulna az egyensúly. Az életnek minden téren két oldala van. Meg kell találni az egyensúlyt, s az ellentétek (jó-rossz, szép-csúnya, stb.) így nem kioltják, hanem kiegészítik egymást.

Mai magyar jelenünkben, de a világban is sok nehézséggel kell szembenéznie az egyes embereknek is. Egész biztos, hogy azon a materiális úton, ahol a pénz számít, az egymás eltiprása, azon nem jutunk ki a csávából. A Hír TV Buké című műsorában kéthetente humoros ötpercekkel szerepelek, amit szívesen elvállaltam, mert teljesen politikamentes. Magam részéről nem politizálok. A humor gyógyító erejében hiszek.

LAÁR GYÖRGYI GYEREKSZÁMOLÓKÖNYVE

KINCSES KALENDÁRIUM KONCERTFOTÓ