Nos, tehát rólam ismerőseim jól tudják, hogy kedvelem a fotózást. A biztonság kedvéért mindig nálam van a fényképezőgépem. Vannak, akik ezt túlzásnak tartják, illetve azt mondják, hogy az életet élni kell, nem pedig fotózni és a már megtörtént események rögzített képeinek nézegetéseivel tölteni a jelenkor drága perceit, stb, stb. Ebben van igazság. Lehetne ideológiákat gyártani, hogy ennek ellenére miért is jó a fényképezés, de nem fogok magyarázkodni. Én úgy élem az életemet 100%-osan, hogy ebbe a fotózás is beletartozik...

A most következő képek a sziget2008-on készültek. Először néhány a Labirintuson kívülről:

Kutyát tudtommal nem lehetett behozni, lovat is csak akkor, ha két lábon járt és fel volt öltözve.

Képek következnek a sziget életéből:

...és végül egy összeállítás a labirintusból:

Felül a Beavató. Ezek közül a lapok közül kell húzni egyet belépés után. Mellette látható, hogy mennyire tud örülni egymásnak két Bolond. Alatta balra az Ördög, akit megkötözök, míg ki nem találja, hogy vajon miért került ebbe a szituációba. Mellette áll az Ítélet, akinek ki kell söpörnie az életét, ezért arra ítélem, hogy söpörje fel a füvet. A Mértékletességnek tudnia kell a mértéket. Két mérőedényből éppen annyi vizet kell átöltenie a másikba, amennyit gondol. Legalul balra az Akasztott ember. Neki ollhon (vagyis Peresztegen) készítettem egy keresztet, mely arra kell, hogy emlékeztesse őt, hogy a dolgokat több nézőpontból is kell szemlélnie. És végül jobbra lent egy Csillag, akinek az arcára csillámport teszek, hogy mindenki lássa, hogy ő a legszerencsésebb a világegyetemben.