Saját UTAd.blogૐ

Tibeti hagyomány, hogy az imamalom forgatása vallásos érdemeket szerző cselekedetnek számít. A Sambhala Tibet központ kirakatában egy imamalom látható a budapesti Szófia utcában, nem messze az Oktogontól. Ezt interneten keresztül bárki forgathatja a világ bármely tájáról.

Az ötlet még a nyolcvanas évekből származik – árulta el az ötlet kreátora. „A Galaktika újságban olvasott novellában volt szó egy tibeti imamalomról, melyet egy patak vize hajt, s ez megragadta a fantáziámat. Évekkel később fedeztem fel a www.telegarden.com oldalt, amin egy bekamerázott valódi kertben internetről lehetett virágot locsolni és a képernyőn figyelhettük a növekedést. Összeállt a kép: az interneten keresztül forgatható imamalom.

Eddig a Jövő háza adott otthont a www.imamalom.hu címen található tibetre emlékeztető vallásos szerkentyűnek, ahonnan ki kellett költözniük, mert a kínaiak jöttek kiállítani. Kína jövője pedig nem egyeztethető – még egy kiállító teremben sem – Tibettel.

Az imamalomnak otthont adó Hendrey Tibor, aki egyben a Magyar Tibetet Segítő Társaság vezetője is, a pár hónapja többedmagával elment a Vígszínházhoz, ahol a pekingi olimpiára készülő sportolókat elbúcsúztatta a kormány és jelen volt a Magyar Olimpiai Bizottság színe-java is. Nagy Tibet-zászlókkal körülvették a színházat, ezzel emlékeztetvén a sportolókat arra a tényre, hogy Tibet emberi jogainak kérdése még koránt sincsen lezárva, sőt, erre nincs is törekvés. Demonstrációjukkal arra szerették volna ösztönözni őket, hogy a megnyitót a prominens személyiségek bojkottálják és a sportolók az olimpia idején valamiképpen nyilvánítsanak véleményt Tibet emberi jogainak védelmében.

Amennyiben nem történnek meg ezek a jelzések a Kínai népköztársaság vezetősége felé, úgy nagyon valószínű, hogy nem fog változni semmi, sőt, még rosszabb lesz a helyzet, mint ahogy már most is elkezdődtek a tibetiek ellen irányuló intézkedések. A határok le vannak zárva, hírzárlat van, csupán kósza, többnyire ellenőrzött hírek jutnak ki. Megtörténtek az első letartóztatások, többeket megvádoltak és 10-15 évre, vagy életfogytig bebörtönöztek.

A kínaiak nagy ellenpropagandába kezdtek. Például a youtube–ot felhasználva fényezik magukat és le akarják járatni a XIV. Dalai Lámát, illetve a tibetieket. Azt terjesztik eközben, hogy hamarosan tárgyalásokat kezdeményeznek a tibetiekkel, de ez csak félrevezetés, valószínűleg csupán a világ közvéleményének megtévesztésére szolgál. A kínaiak egyik követelése, hogy a Dalai Láma ismerje el, hogy Tibet mindig is Kínához tartozott. Ez egy történelmileg hamis állítás, azonban a kínaiak ehhez ragaszkodnak. Ezen kívül a kínai kormány tüntetéseket szervez világszerte azokon a helyeken, ahol Tibet-szimpatizáns tüntetések szoktak zajlani. Ezek többszörösei a Tibetért folytatott megmozdulásoknak. Ez csak növeli a zűrzavart.

Ezzel természetesen nem tudják lerombolni a Dalai Láma hitelét, aki mindig is a békés megoldások híve volt. Globális felelősségtudata van, nem csak Tibettel szemben, hanem az egész világgal szemben, amibe a kínaiak is beletartoznak. Nagy karizmájú egyházfő, politikus és államférfi, hiszen ő Tibet királya. Azon kevés közéleti személyek közé tartozik, aki évtizedek óta ugyanazt mondja, nem csapja be az embereket, nem kérdőjelezhető meg a tisztességessége semmilyen téren. Szilárd elképzelése van a világ békéjét illetően, ami a tibeti buddhizmusra támaszkodik, de ezek örökérvényű tradíciók, melyek mindenhol, minden korban mindenkire érvényesek. A szeretet és az együttérzés talajából nőnek ki, ennek kapcsán az, hogy ő harcra szólítaná fel a népét, vagy a nagy Kínából való kiválásra buzdítana, ezek csak koholt vádak a kínai népköztársaság részéről.

Tibet azon kevés országok egyike, ahol a népesség túlnyomó többsége a tradíciók szerint él. A tibeti kultúra a hagyományokon belül jelenik meg. A tibeti buddhizmus életmód, filozófia és vallás egyben. Ezek által az emberi nehézségek könnyebben hidalhatók át, illetve az adott kor kérdéseire is választ tud adni, függetlenül attól, hogy a világ melyik részén gyakorolják.

Nem véletlen a tibeti buddhizmus népszerűsége és elterjedtsége világszerte. Ahogyan a kínai megszálláskor a Dalai Láma is elmenekült hazájából, úgy mára már a tibeti buddhizmust részben sikerült kimenekíteni. Nyugati országokban is felvehetők a tanítások, de sokkal szegényebb lenne a világ a Tibetben 1000 éve élő hagyományok nélkül, melynek jelentős részét a kínaiak már a földbe tiporták szó szerint és átvitt értelemben egyaránt.

A művészeti ágak Tibetben nem különülnek el, hanem mind a tradíció részei. Tánc, ének, ima, festészet, szobrászat, egyik sem választható külön, mint nálunk, hogy vannak külön festők, külön szobrászok, énekesek, zenészek. Ez egy nyugati megközelítés, hogy „művészet”, akkor annak van értéke, azt el lehet adni, ki lehet állítani. Ezek Tibetben nagyon fontos szimbolikus megjelenítések, a hagyomány részei. Például óriási sziklákra 10-20 méteres buddhákat is festenek, amik több száz éve ott vannak.

Ugyanakkor, amikor homokmandalát készítenek a szerzetesek, az egy 10 napig reggeltől estig tartó folyamat. Színes homokszemekből aprólékos munkával alakítják ki a háromdimenziós képet, ami meseszép műremek a mi szemünkkel, majd amikor készen van, és elmondták az imát ahhoz az istenséghez, vagy szentséghez, akiről a mandala szól, pár mozdulattal összesöprik a szemeket, beleöntik egy üvegbe, majd elviszik a folyóhoz, vagy patakhoz és mantrákat énekelve beleöntik a vízbe.

internetről forgatható Tibeti imamalom

vissza a főoldalra