Saját UTAd.blogૐ

Spirituális szemléletű blog az útonjáróknak, érdeklődő útkeresőknek és mindazok- nak, akiket megérint a szabad szemmel nem látható valóság. ૐ 2008 októberétől átköltöztünk a saját utad.hu weboldalra!

új postok ezentúl itt:

a SAJATUTAD.HU weboldalon.
Azért nézgelődni, olvazsgatni itt is lehet nyugodtan, sőt! Ja- vasolt! ;o) ૐ

Friss topikok

  • ZKZ: ...sajnos... pedig nagyon eveznék újra!!! (2015.05.25. 12:55) Tanmedence
  • R.Delecroa: Nekem volt pár malám. Én magam a legjobb barátomnak aki azóta is szintre testvérem adtam első malá... (2010.01.18. 23:38) Mala
  • Gezemice: @zollendroller: Köszönöm a válaszokat! :) (Egyébként nincs előítéletem a Szigettel szemben, sőt..... (2009.08.24. 07:37) Tarot labirintus
  • Utcamacska: Hogy a mákban köll megmérni egy festmény tudat szintjét? Ez valami nagyon "lecsó" dolog hallod-e! ... (2009.08.01. 09:16) Selyemfestmények, mandalák
  • Angel7001: @Garo: Akár negatív, akár pozítiv az a változás, mindenképpen előre kell vigyen!!!! :) (2009.07.07. 18:01) Életöröm

Hirdetés

gyakran előforduló cumók

Címkefelhő

2008.08.27. 00:09 zollendroller

Akiért érdemes élni:

GazdagSzuperMami!!!

Van nekem egy nagymamám, Mami, aki tulajdonképpen nem is az igazi nagymamám, de születésemtől fogva annyira szeret, mintha sajátja lennék és persze én is viszont. Papa (aki az igazi nagypapám) két évvel korábban, 91 éves korában meghalt, de amíg élt, Mami végig szerette, s betegségében ápolta, mellette volt.

Mami két évvel volt csak Papánál fiatalabb. Papa 1915-ben, Mami 1917-ben született, az apja aktív résztvevője volt a 17-es eseményeknek, ami után emigrálni kényszerült. Családjával először Bécsbe, ahol a kis Mami először anyanyelvi szinten megtanult németül, majd onnan Moszkvába mentek, ahol pedig szintén tökéletesen megtanult oroszul. Magyarul csak a háború után hazatértekor tanult meg rendesen, ha jól tudom.

Kalandos életéről mesél és annyira aranyos, hogy azt elmondani nem tudom! Barnit imádja, mintha igazi dédunokája lenne! Barni egy-két éves kora óta minden áldott kedden együtt vannak, mármint Barni ott alszik Papáéknál, illetve mióta Papa meghalt, Maminál. Mami saját dédunokái féltékenyek Barnira, hogy Mami miért imádja ennyire Barnit… Hát mert Barnit csak imádni lehet, viszont az is tény, hogy Barni rengeteget tanult Papától és Mamitól, rengeteget „hozott” tőlük, mármint lelki táplálékot, ahogy mi is annak idején, mikor még gyerekek voltunk, meg hát azóta is.

Mami tipikus szupernagyi! Fiatalon építészmérnöknek tanult, ejtőernyővel ugrált ki repülőgépekből, ja és hoppá! A lényeg! Mami a 30-as években a moszkvai magyar klubban többször is leverte Nagy Imrét sakkban (gyenge stratégának tartotta a későbbi miniszterelnököt), többször jártak a szintén ott tartózkodó Kun Bélánál, Steinmetz Miklóst, a történelemkönyveinkben „Steinmetz kapitányként” elhíresült csókát, akit a németek hátbalőttek, amikor a fehér zászlóval nyomult, nos, őt Mami – szintén Moszkvában – jól felképelte, mert a kapitány úr le akarta őt smárolni.

Ezek a sztorik, amiket mindannyian szívesen hallgatunk. Papa volt csak a nagy dumás, az ő történeteit is már mindenki kívülről fújta, de akárhányszor mesélte újra, sose állítottuk le, mert mindig kiegészítette egy korábban még nem említett részlettel. Papa történeteivel tele lehetne tölteni egy családi legendáriumot, de Mami se élt kevésbé kalandos életet! Mami is is retttentő művelt, olvasott, mint Papa is.

Papa már sajnos meghalt, illetve nem sajnos, hiszen a halál az élet nagyon szép és jelentőségteljes fejezete. Mami most 91 éves – és sajnos idén tavasszal ő is megbetegedett. Mami, aki néhány éve még Barnival együtt csúszdázott (!) a játszótéren, illetve aki hetente négyszer-ötször brizsezett, ezzel is edzésben tartva szellemét, bizony, most pár hónapja annyira rosszul lett, hogy a bridzset is lemondta, pedig Mami életében a bridzs és a Barninap volt a két fix pont.

Hetenként egyszer én is ellátogattam Mamihoz, ám az utolsó hetek folyamán már elő-előfordult, hogy le-lemondta a találkozót. Két héttel ezelőtt már szinte semmi hangja nem volt a telefonban. Mami, az örök életvidám, derűs teremtés életében először teljesen lemondóan beszélt mindenről. Félórányi ottlét után Mamin láttuk, elfáradt, számolja a napokat, össze van zavarodva a sok gyógyszertől, amit szednie kell, nincs étvágya… és mi már komolyan aggódni kezdtünk: itt a vég.

Azonban ma! Pontosabban már tegnap, amikor telefonon beszéltünk, újra erős volt a hangja, és életvidám! Aztán ma, amikor hármasban, Barni, Nulli (az öcsém), meg én elmentünk hozzá – csak folyt belőle a szó! A „rendes” unokái, dédunokái ugyanis gondoskodnak róla, méghozzá olyan jól, hogy új életet leheltek kis testébe! Mami abbahagyta a gyógyszerek szedését, már csak étvágygerjesztőt szed. Az orvosok által ajánlott koszt helyett csupa jó kajákat főznek neki, Mami pedig 43 kilóról 48-ra hízott, és örül az életnek!

Jó volt ott lenni! Én is annyira feltöltődtem energiával, hogy na! Kívánom mindenkinek, hogy legyen olyan szuper nagymamája, mint amilyen nekem, nekünk Mami!!!

12 komment

Címkék: élet német orosz halál bécs moszkva sakk ejtőernyő kun béla nagy imre steinmetz miklós steinmetz kapitány


A bejegyzés trackback címe:

http://sajatutad.blog.hu/api/trackback/id/tr9634868

Trackbackek, pingbackek:

Pingback: Beethoven szobor (Zene kell!!!) | Saját utad ૐ 2009.02.03. 18:22:48

[...]Nagypapám nagy Beethoven rajongó volt ezerrel, az övé volt. Két éve halt meg. Nagymamám[...]

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Garo 2008.08.27. 09:19:24

Az én életemben is vannak ilyen emberek :).. Pl. Dédnagymamám tót származású, neki is kalandos élete volt.
Nem akarok ünneprontó lenni, de "energiavámpírok" is léteznek, akikkel 10 perc beszélgetés után azt érzem, hogy kiszívta minden erőmet.. :(

zollendroller · http://sajatutad.hu 2008.08.27. 12:07:48

Mindenkinek kalandos volt az élete, ez a poén! Főleg az idős embereknek! Nagyon kemény történeteket mesélnek, amik most is ugyanúgy érdekesek. Párat fel fogok eleveníteni, de sajnos mindent nem lehet. Hiszen MINDEN EMBER ÉRDEKES ÉLETET ÉLT!

Garo 2008.08.27. 14:19:34

Inkább fogalmazzunk jelen időben..
Minden élet egyszeri és megismételhetetlen. Gyorsan hozzáteszem, hogy az adott időben, mert elkezdhetnénk ezzel kapcsolatban beszélni a reinkarnációról.. :)

zollendroller · http://sajatutad.hu 2008.08.27. 14:37:05

A reinkarnációról csak nyugodtan!

Garo 2008.08.27. 14:46:30

És miről ne beszéljünk? ;)

A kalandos életútért meg kell szenvedni. Amikor éljük, szenvedünk közben, utólag tűnik csak kalandosnak..

zollendroller · http://sajatutad.hu 2008.08.27. 15:09:12

Hát ez így van. Papa sztorija volt, hogy 44-ben kedve szottyant elmenni Törley Jóskához, a pezsgőgyároshoz, akivel jó haverságban volt. Útközben azonban az oroszok elkapták és beterelték egy udvarba, ahol már rengeteg ember volt fogva tartva. Papa beállt az egyik sorba. Egyszercsak öltönyös férfiak jöttek be a kapun. Jegyzetfüzetekkel a kezükben nézték az elfogott embbereket. Mivel szerencsére Papa is öltönyben volt, egy óvatlan pillanatban a sor széléről az egyik öltönyös mellé csapódott, mintha ő is közűlük való volna. Aztán amikor azok kimentek a kaszárnya kapuján, Papa is kiment, ő erre, azok arra. Minden bizonnyal "málenkíj rábót"-ra vitték szencsétleneket Szibériába. Minimum tíz évre.

Paa teljesen el volt képedve, hogy lehetett ekkora lélekjelenléte! Valószínű, hogy ez is így mesélve jó poén, de ott lenni már izzasztókunyhóval érhetett fel!

Garo 2008.08.27. 16:02:20

Ehhez tényleg kellett lélekjelenlét!
Az én Dédnagypapám nem volt ilyen szerencsés, Szibériában megsebesült a lábán, felrakták egy szekérre, de odafagyott a lába.. :(

Valószínű, hogy én pókerjátékosnak se lennék jó, mert minden érzelem meglátszik rajtam.. Ez a lélekjelenlétről jutott eszembe. :)

VicGilson · http://spiritus.blog.hu 2008.08.27. 20:35:29

Ez igen!
Több, sokkal több hasonló nagyszülő és szülő - sokkal több hasonló felfogású ember kellene.
De adjunk hálát az égnek, hogy egyáltalán itt járnak köztünk néhányan!

zollendroller

Szerencsés vagy, hogy ilyen nagyszüleid vannak! Büszke lehetsz rájuk :)

zollendroller · http://sajatutad.hu 2008.08.27. 21:39:28

Köszönöm ezt a kommentet, VicGilson! Felhívom figyelmedet a www.csipegess.eu -ra! Gyula is régi motoros már a szakmában, ő is jól nyomja, de szerencsémre Rajta kívül is sok igaz idősebb embert ismertem meg és mondhatom őket barátomnak.

zemke 2008.09.01. 15:59:11

Meder, please, bitte, nézz utána, milyen urban legendeket rezgetsz!

"A hős parlamenter, aki a Szovjet Hadsereg békeajánlatával ment az ostromlott Budapest német parancsnokához és akit a németek orvul meggyilkoltak, részben a szovjet propaganda találmánya.
A történet igazság magja az, hogy a moszkvai emigráns Steinmetz mérnök fia: Steinmetz Miklós, a Szovjet Hadsereg századosa 1944. decemberében valóban elindult Budapest védővonala felé és levelet vitt Malinovszkij marsalltól, aki arra szólította fel az ostromlott város parancsnokát, hogy seregével adja meg magát. Ugyanazon a napon legalább még egy parlamenter, Osztyapenko százados is útrakelt ugyanezzel a céllal. Ő eljutott a német főparancsnokig, aki azonban Hitlertől azt a parancsot kapta, hogy Budapestet az utolsó emberéig védje. Visszafelé Osztyapenko dzsipje aknára futott, felrobbant, Osztyapenko elesett.
Steinmetz kapitány azonban még az előtt elesett, hogy elérte volna a frontot. Lehet, hogy a sűrű ködben dzsipje aknára futott. Lehet, hogy egy magyar aknavető tüze pusztította el. Az sem zárható ki, hogy a szovjet tüzérség tüzébe került. Legkevésbé az valószínűsíthető, hogy visszaúton a budai Vár pincéjéből - németek lőtték volna le. Steinmetz Miklós kapitánynak a parancs végrehajtása az életébe került."
www.mtv.hu/magazin/cikk.php?id=15439&page=3

zemke

zollendroller · http://sajatutad.hu 2008.09.01. 16:46:13

Tank jó, Nelli, h kommentelsz. A Steinmetz kapitányról leírtakat a fejemből kapartam elő, valami ilyesmi-féle van a köztudatban róla. Hogy hősi halált halt. A frász viszont tény, amit Mami lenyomott neki Moszkvában.

csibikusz · http://muse.sarok.org 2008.12.12. 00:30:30

olyan klassz ez a jó kapcsolat!
szépen írsz róla.
bár jobban ismerném - olyan futólag beszéltünk csak.


az öregek témájához:

dédimen veszem észre hogy milyen értelmes amikor érdeklődve és tisztelettel beszélget vele valaki.

amikor napokat kórházban töltött nyáron szegény, ott azt hitte a személyzet hogy ott akarjuk hagyni élete végéig a 102 éves asszonyt és iszonyatosan kínozták. szerettem volna ott lenni hogy megvédjem de közben máshol dolgoztam - ahogy a családom többi tagja is. végül kihoztuk saját felelősségre.
remélem, már nem álmodik rémeket arról hogy esténként kikötözték az ágyhoz hogy ne mászkáljon és hogy napokig tartották életveszélyes kábulatban Risperdallal.
...

beszélgetéssel talán sok más idős emberből is elő lehetne hívni tiszteletreméltó lényt, akiről első pillantásra nem is látszik.

...De tényleg! Miért csak az idősekből! Általában az emberekből is csak türelem és érdeklődés kérdése. (?)